és már neki is akartak egymásnak esni...
Niall is megindult és jól behúzott Will orrába..
Megijedtem.. nem értettem hogy mi a jó istenért kell most itt veszekedni a semmin.. Már én is nagyon ideges lettem, és hogy megakadályozzam a verekedésüket gyorsan beálltam közéjük..
- ÁLLÍTSÁTOK MÁR LE MAGATOKAT!!!-ordítottam rájuk. -Mégis mi a franc bajotok van nektek??!! Meg bolondultatok vagy mi??!!
Erre mind ketten kicsit megszeppentek és hallgattak.
- Hát izééé én..- szólalt meg Niall- én azt hittem hogy Will bánt téged...
- Mégis miből gondoltad? Mért is bántana engem ??- néztem rá még mindig idegesen
- Mert..mert.. rajtad feküdt és...és én azt hittem hogy bántani akar..-nézett a szemembe Niall
- Niall -mondtam már kicsit nyugodtabb hangon.- Will nem akart bántani csak véletlenül rám esett ... és örülök hogy megakarsz védeni, de azért ne verd agyon Will-t ezért..-raktam rá a kezemet a vállára
- Jól van na bocsi igazad van..csak nem is tudom mi van velem... nem szoktam ilyen lenni- mondta Niall
- Haver azért legközelebb szólj ha ilyen idegbeteg kitöréseid vannak ..mert akkor elkerüllek - mondta Will miközben fogta az orrát ami vérzett.
- Jóó oké tényleg bocs Will nem akartam..-ment oda Niall Willhez és gyengén meg paskolta a hátát- Ne haragudj rám!
- Oké nem haragszom de valaki tudna adni egy zsepit?- kérdezte Will
-Persze- mondtam majd előhúztam a zsebemből egy zsepit és oda adtam Willnek
-Köszi- mondta- Na de én akkor megyek is- indult az ajtó felé Will
- Oké szia és jobbulást - mentem utána
- Köszi neked is -mutatott a térdemre és mosolygott
- Will akkor nincs harag?-jött oda Niall is és a kezét nyújtotta Willnek
- Nincsen!-mondta Will és kezet fogott Niallel majd kilépett az ajtón és elment.
Én szépen becsuktam az ajtót majd megindultam a nappali felé és leültem a kanapéra. Niall is oda ült mellém és csak nézett rám.
- Na akkor?-szólaltam meg
- Dolly annyi mindent szeretnék mondani de..-nézett a szemembe Niall- Mond nincs valami kajád?
- De van !- nevettem egyet majd bementem a konyhába és egy csipszes zacskóval ültem vissza Niall mellé.
-Óó köszi- csillantak fel Niall szemei majd neki látott
- Szóval akkor most már dumálhatunk?- kérdeztem
-jaa igen persze!-nézett rám Niall.- Na akkor elmondanád hogy mi volt a bajod ma?
- Igen elmondom! szóval tudod nagyon szarul esett az hogy a mai nap szinte teljesen leszartál... Oda se jöttél hozzá ma csak azzal a Hollyval lógtál folyton , meg ebédnél is egyedül hagytál... - mondtam ki és azt hittem elsírom magamat..tudjátok elég érzékeny típus vagyok..
- Ő hát tudod Holly szerintem kedves lány és igen ma vele voltam.. de tudod te is fontos vagy!! de amugy úgy láttam hogy jól el vagy Willel...- próbált magyarázkodni Niall
- Elmondom neked hogy szinte egész nap egyedül voltam és csak ebéd után voltam Willel mivel tudod elestem és a térdemet jól beütöttem... ÉS Will legalább ott volt és segített meg hazahozott..-mondtam
- Ja jaa.. de akkor is ott csüngtél a nyakába ..- mondta Niall szemrehányóan
- Igen mivel tudod rohadtul fájt/ fáj a lábam és akkor alig bírtam menni.. és Will hajlandó volt vinni..nem értem mi a bajod vele..-mondtam már kicsit idegesen
- Jól van na .. tudod nem nagyon bírom azt a gyereket..- flegmázott Niall
- Chhh , mégis mióta nem bírod ?? úgy tudom haverok vagytok- forgattam a szemeimet
- Nem is vagyunk úgy igazán haverok.. nem bírom és kész- motyogta Niall
- Ja oké.. de ha már itt tartunk hogy ki kit mennyire bír.. akkor megmondhatnád azt is hogy mégis mióta vagy te ilyen jóba Hollyval?-kérdeztem
- Már régebb óta bírom..mér valami bajod van vele?- húzta fel a szemöldökeit Niall
- Nem tudom nekem annyira nem szimpi...- mondtam
- Mióta??!! azt hittem jóba vagytok ..mivel fizikán is egymás mellet ültök..
- Akkor rosszul hitted.. és csak azért ülünk egymás mellett mert muszáj!!-jelentettem ki
- Pedig meg kell őt szoknod...-nézett rám Niall és elkomolyodott az arca
- Mért mi van vele???-kérdeztem kicsit megszeppenve
- Őőő.. hát röviden , összejöttem vele..- vakarta meg a fejét Niall
- MII SZAR???!!MÉGIS MÉR??!!- mondtam ki hangosan a gondolatomat
- Most mi van?-nézett rám furán
- Dee még nem is ismeritek úgy egymást..-mondtam
- Tudom de azt mondta Holly hogy így is jó lesz...- forgatta a szemeit Niall
- Jaa szóval Holly akarta ezt mi??!! -mondtam elég bunkón és már éreztem hogy gyűlnek a szememben a könnyek de nem tudom mért...
- Nem..-monda Niall kicsit bizonytalanul- Én..én is akartam..
- De és akkor most...-nem tudtam befejezni mert már a hangom is megcsuklott.. már nem tudtam vissza tartani a könnyeket és szépen elkezdtek lefolyni az arcomon.. gyorsan elfordultam, hogy Niall ne lásson meg de nem nagyon jött össze..
- Dolly mi a baj? te most sírsz? - jött közelebb felém Niall és megfogta az államat majd gyengéden maga felé fordította a fejemet , de én csak lefelé nézem és szipogtam.
- Kérlek ne csináld ezt!! Tudod hogy utálom azt nézni ahogyan sírsz.. Komolyan ne csináld ezt mert mingyárt én is sírok..- fogott meg Niall és oda húzott az ölébe majd megölelt.
Ez nagyon jól esett.. De megint azt a "fura" érzést kezdtem érezni .. a gyomromban mint ha pillangók lennének és a szívem egyre gyorsabban kezdett el verni.. nem mondom hogy rossz érzés de akkor is mért érzek ilyeneket??! Megszólalni még mindig nem tudtam a sírástól...
- Dolly kérlek hagyd abba most már komolyan!! ne kínozz már ..- simogatta meg a fejemet Niall
- Én..én.. én.. nem direkt csinálom.- szipogtam
- Tudom.. de lécci mond már el hogy most mért sírsz ??- szorongatott Niall a karjaiban
-Hát.. az .. bonyolult- küszködtem még mindig a könnyekkel
- Bántott valaki?!! Ki volt az esküszöm megverem!! Csak nem Will volt az??!!Ő volt mi??!-idegeskedett Niall
- Nem dehogy is!! Willnek ehez semmi köze!- mondtam és már nagyjából abba hagytam a sírást
- Akkor mi a baj?- kérdezte Niall
(Na jó elmondok valamit.. Igazából én se tudom mért sírtam el magamat.. vagyis részbe Niall és Holly miatt mert nem is tudom, de megijedtem.. és ezt most valahogy elkéne magyaráznom Niallnek érthetően..)
-Figyú Niall .. tudod nekem ez így szarul esik.. vagyis hogy most te meg Holly együtt vagytok.. akkor mi lesz velem? Mert ha a többi nap is ilyen lesz mint a mai akkor én azt nem fogom bírni.. te is tudod hogy csak te vagy az egyetlen olyan igaz barátom akinek mindent elmondhatok meg minden.. és én nem akarlak kisajátítani... de félek hogy el foglak így veszíteni, mert látom milyen Holly....- mondtam szomorúan
- De Dolly most attól még hogy járok Hollyval az nem azt jelenti hogy téged el foglak hanyagolni.. attól még ugyan olyan fontos vagy nekem mint voltál.. csak értsd meg hogy én szeretem Holly-t és vele akarok lenni és nem lehetek csak mindig veled..- magyarázkodott Niall
- Hát jó én értem .. nem akarok a boldogságod útjába állni, szóval csináld amit jónak látsz.. - forgattam a szemeimet
-Most mit kell itt csinálni a fesztivált? Azt hittem a barátom vagy.. mért nem tudsz örülni a boldogságomnak?- lökött el magától Niall idegesen majd felállt.
- Én nem csinálok fesztivált.. és örülök hogy boldog vagy.. de szerintem nem Holly az a lány akiben te megtalálod a boldogságodat..nem is ismered , nem tudhatod hogy milyen ..-álltam fel én is és csak úgy folytak ki a szavak a számon
- Most ezzel mire célzol? Lehet nem ismerem még annyira Holly-t de te sem.. és rájöttem hogy nem szabad elhalasztani a lehetőségeket mert lehet később megbánnánk.. - nézett Niall a szemeimbe
- Ja bocs.. és mióta gondolkozol te ilyen bölcsen? - tettem csípőre a kezemet
- Nem tudom.. talán lehet azóta látom tisztábban a dolgokat hogy elnéztem azt hogy hogyan romlott meg a szüleim kapcsolata..-sütötte le kék szemeit és a testtartása se volt már olyan feszült.. ahogy ránéztem hirtelen megint furcsa érzelmek kaptak el..
- Istenem de aranyos!- mondtam ki hangosan a gondolataimat és ahogy ki mondtam, kezemmel egyből a szám elé kaptam
- Mi aranyos?- nézett rám Niall felhúzott szemöldökkel
- Semmi .. én nem mondtam semmit- kezdett el hevesen verni a szívem és hirtelen nagyon melegnek éreztem a szobahőmérsékletét.
- De azt mondtad: "istenem de aranyos" - lépett egyet felém
- Én -én nem..- dadogtam
- Mi a baj mért ilyen vörös a pofid- csípett bele az arcomba és közbe nevetett egyet
- Naa héj ez fáj- löktem el a kezét és a kezeimmel eltakartam az arcomat
- Na ne takard el az arcodat! Olyan kis cuki vagy ilyen vörös fejjel.. olyan vagy így mint egy ember akinek leégett a feje- nevetett ki Niall
- Ha ha ha .. de vicces valaki.. rángattam a fejemet, és hátat fordítottam Niall-nek majd elindultam sértődötten.
- Dolly ne haragudj nem úgy gondoltam- kapta el a kezemet Niall és magához rántott. Sikerült neki akkorát rántania rajtam ,hogy sikeresen lefejeltük egymást
- Áúú- mondtuk mind ketten
Ekkor észre vettem hogy mind össze 5 cm lehet köztünk, és még mindig fogta kezemet Niall. A szemébe néztem és ő is belenézett az enyémbe. A szívem úgy kalapált hogy azt hittem mindjárt kiugrik a helyéről.
Kb. 7 másodpercig csak így néztünk egymásra, amikor éreztem hogy Niall a másik kezével a hajamba túr.. én csak álltam mereven és vártam hogy mi fog történni. Aztán láttam hogy Niall szája egyre közelebb van az én számhoz... automatikusan lehunytam a szemeimet és csücsörítettem. Innentől már csak azt éreztem ahogyan Niall ajkai az enyémekre tapadnak. Szenvedélyesen megcsókolt amit én viszonoztam. éreztem ahogy jobb kezével elengedi a kezemet és a derekamra helyezi ahogyan a ball-t is. Én a nyaka köré fontam a karjaimat. Niall óvatosan megemelt és én a lábamat dereka köré fontam. Közben folyamatosan csókolóztunk.
