2. fejezet

meghoztam a 2. fejezetet is! örülök a féliratkozónak!!:) De azért örülnék ha többen is iratkoznátok fel !! 
remélem tetszeni fog ez a fejezet!! jó szórakozást!!:))


*Furcsa érzések..*


 Na tippeljetek kik voltak azok...
Igen persze hogy Holly és Niall ült ott egymás mellett. Visszafordulni nem lehetett már mert Will olyan erősen csukta be az ajtót hogy még szerintem a szomszéd utcában is hallották, és Niall meg Holly azért nem süket ezért egyből mindketten odakapták a fejüket a nagy zajra és megpillantottak minket. Niall egyből felállt oda jött hozzánk.
- Hát ti meg mit csináltok? Dolly te meg mégis hol a fenében voltál ? És mit keresel Will hátán?- bombázott a kérdéseivel amit kicsit szemrehányóan mondott és meg is lepődtem.
-  Mi az hogy ÉN hol a fenében voltam? nem is tudom hogy ki szart le engem szinte egész nap és még arra se volt fáradsága hogy velem ebédeljen.. ja és egyébként azt "keresem" Will hátán, hogy tudod elég rendesen elestem és Ő legalább segített rajtam- emeltem már én is fel a hangomat- amugy meg mit háborogsz itt ???!!
- Ááá héj halkabban hát megsüketülök- mondta Will
- júj bocsi nem téged akartalak bántani!- simogattam meg Will fülét
-semmi baj- mondta Will
- Öm hát izéé...-próbált mondani valamit Niall- Jól van na csak aggódtam érted..már azt se szabad??
- De szabad... csak nem értelek .. de ezt négyszemközt kéne megbeszélnünk mert ha észrevetted rajtunk kívül mások is vannak itt- forgattam körbe a szememet
- Ó hát velem ne is foglalkozzatok tudjátok mint ha itt se lennék .. de azért Dolly lécci picit halkabban beszélj- mondta nyugodtan Will
- Jó de akkor mikor beszéljük meg?- kérdezte Niall és Willel abszolút nem foglalkozott
- Niall nézz rám! Nem azért de már ki van mindenem ... a lábam nagyon fáj és nem is tudok menni szegény Will meg biztos itt már majd megszakad alattam úgyhogy szeretnék menni..
- Jó de hát akkor mikor beszéljük meg?- kérdezte Niall
- Most te is jössz haza nem? induljunk el és akkor megbeszéljük útközben hogy mikor beszéljük meg..-mondtam
- Oké- mondta Niall majd megindultunk
- De Niall!!- szólalt meg egyszer csak Mrs. szöszi- de azt mondtad hogy haza kísérsz engem..
- én ilyet nem mondtam- tiltakozott Niall
- De IGEN mondtál- hangsúlyozta a szavakat Holly
- na jó akkor  mondtam de most én..- nézett maga elé Niall és szerintem várta hogy megértse Holly a helyzetét
- Hát jól van Niall akkor menj csak..-mondta flegmán Holly
- Niall jössz már?- szóltam oda hozzájuk
- Őő figyú Dolly előbb elkísérem Holly-t haza és utána meg majd átmegyek hozzád, jó? valamikor majd felhívlak..- vakargatta a fejét Niall
- Felőlem- mondtam inkább csak ennyit mivel nem akartam megint  veszekedni
- Akkor sziasztok! -mondta Niall és Holly majd elindultak.

- Na szóval akkor mehetünk?- kérdezte Will
- jaa persze- nevettem fel már kínomba és elindultunk
-akkor jóó- mondta Will majd ugrott egyet és elkezdett úgy ügetni mint a lovak és nyerített is egyet
- Most komolyan így fogunk végig menni az utcán?- kérdeztem és még mindig nevettem
- Hát ha szeretnéd ?- kacsintott egyet- na jóó nem ! csak viccelek ám!
-Akkor jó!-mondtam
- Amugy nem akarok beleszólni a kettőtök ügyébe már mint a te és Niall ügybe, de ti nem valami legjobb barátok vagytok vagy mi??
- Ő de elivileg igen .. mert?- kérdeztem vissza
- Csak úgy.. de amugy meg tiszta furi volt hogy mindig együtt szoktatok lenni ma meg szinte nem is láttalak titeket együtt .. akkor is csodálkoztam hogy egyedül vagy amikor ott összeesve találtalak a suli előtt- mondta Will
- tudod ez nekem is fura hogy ma Niall így magamra hagyott..komolyan szét untam ma a fejemet..-mondtam
- Mért nem szóltál nekem? én szívesen felvidítottalak volna- mondta Will mosolyogva
-Az tuti !! Tudod mit legközelebb majd hozzád megyek - nevettem megint
- Okés ! de amuyg még valami , ne is haragudjál meg de hogyn tudtál amugy olyan ügyesen elesni a lépcsőn??- nevette el magát Will
- Jó nem haragszom. de amugy azt én se tudom mert szépen jöttem és amikor a lépcsőhöz értem olyan volt mintha valaki izomból meglökött volna és ezért estem el de amikor visszanéztem akkor nem volt ott senki.- mondtam válaszul ezt
-Ez érdekes.. mondjuk amikor én jöttem akkor nem láttam senkit.. júúj lehet hogy a szellemek voltak biztos magadra haragítottad őket- mondott Will megint egy hülyeséget
- Biztosan Will tuti igazad van ! és mégis mért haragudnának rám?- kérdeztem
- Azt neked kell tudnod - Will
- Hát oké!!- nyújtottam meg a mondat végét
Szépen mentünk tovább és közben folyamatosan hülyültünk...

*eközben Holly és Niall*
~Niall Horan szemszöge~

Szerencsére Holly nem lak olyan messze a sulitól mint én így kb. csak olyan 5-6 percet kell gyalogolnunk.
Sietni akartam de ahogy Holly-t elnéztem ő nagyon nem akarta felvenni az én tempómat sőt egyre inkább belassult. Csúcs ha ilyen csiga tempóba megyünk akkor még 10 perc alatt se érünk oda Holly házához..
- Niall hova sietsz ennyire?- kérdezte Holly  szenvedve- Le szakad a lábam ha ilyen gyorsan megyünk!!
- jól van na! bocsi csak...-itt nem fejezhettem be a mondtom
- ja tudom mész a kis barátnődhöz mi? -vágott közbe Holly flegmán
- Dolly a legjobb barátom jól van !! És fontos nekem ugy hogy a kérdésedre a válaszom: Képzeld igen!!-emeltem fel a hangomat
- oppá bocsánat hogy megmertem szólalni..- kulcsolta össze a kezeit Holly
- Istenem Holly ne csináld már!! tudod hogy te..-itt meg akadt a hangom, mint ha valaki nem engedte volna hogy befejezzem a mondatom és kicsit el is bizonytalanodtam hogy tényleg ki akarom-e mondani "azt" amit ki gondoltam
- Mit tudok? mi vagyok én?- állt elém Holly még mindig összefont karokkal
- Hogy te is fontos vagy nekem!- győztem végül le azt a kis "valamit" a fejemben aki nem akarta hogy kimondjam ezt.
- Jajj Niall!!-ugrott Holly a nyakamba én meg viszonoztam neki az ölelést - én is szeretlek! -súgta a fülembe majd a szemembe nézett és gondoltam mit akar.. már hunyta be a szemét és közeledett felém.. Kicsit megijedtem mert az a "valami" megint megszólalt: " te nem akarod ezt te nem őt szereted inkább hagyd itt és menj ahhoz a lányhoz akit igazán szeretsz"  most ez mi ezt ki mondja ?? De láttam hogy Holly szája és az enyém közt már csak mm-ek vannak és nem is tudom de végül kezeimet a nyaka köré fontam és megcsókoltam .... és csak csókolóztunk.. végül én hagytam abba mert eszembe jutott Dolly.
- Niall mi van?-kérdezte Holly
- Jaj ne haragudj de mennem kell! majd holnap találkozunk.- mondtam és már indulni akartam amikor megfogta a kezem és vissza rántott
- akkor most mi..?- nézett a szemebe- szóval akkor járunk??
- Ööö- nem tudtam mit mondjak erre kicsit megijedtem hogy őszinte legyek...
- Na?? -kérdezte türelmetlenül Holly
- Nem túl korai még? - mondtam
- Dehogy ! majd közben megismerjük szépen egymást. mosolygott rám
- akkor oké!-mondtam végül és ő odajött hozzám és egy puszit nyomott az arcomra
- akkor sziaa édes!-mondta majd elindult
-Szia!-intettem a kezemmel majd én is elindultam vagyis inkább futottam mint valami őrült..
Csak kavarogtak a gondolatok a fejemben.. mindig is tetszett Holly de akkor most mért nem vagyok olyan szuper boldog hogy vele járhatok?? Szinte fel se tudom fogni hogy mi történt...


*Eközben Dolly és Will*
~Will Lewin szemszöge~
Megérkeztünk Dolly háza elé. Mit ne mondjak szép nagy házuk van.
- Akkor itt rakjalak le?-kérdeztem
- Ő lécci vigyél már be a házba is ha már eddig elhoztál!!- mondta Dolly olyan könyörgő hnagon
- Na jó de úgy nincsen semmilyen vérengző mutáns vadállatod aki egy pillanat alatt szét tudna tépni?- kérdeztm
- Ne aggódj Will ! nincsen háziállatom vagyis csak volt egy kutyám de sajnos meg halt mert megmérgezték..-mondta kicsit szomorúan
- ó szegény !! és ki mérgezte meg?- kéreztem
-  Ő Will szerintem ha tudnám akkor azt az embert nem csináltam volna már ki??- emelte fel a hangját Dolly
- Jól van na bocsi hülye vagyok nézd el nekem..-esett le hogy milyen nagy baromságot kérdeztem
- jó nem baj !na de beviszel még ma vagy megvárjuk hogy kinőjön alattunk a fű?-kérdezte Dolly
- ja persze !- mondtam és azzal lenyomtam a kapu kilincsét és elindultam a ház felé Dollyval a hátamon és becsöngettem .
- Hiába csöngetsz nincs itthon senki..-nevetett ki Dolly
-Jól van na!! akkor adj valamilyen kulcsot -mondtam
-Várj tegyél le és akkor megkeresem a táskámba.-mondta én meg szépen letettem Dollyt
-Na itt van !- mutatott fel egy kulcsot és szépen odasántikált az ajtóhoz és kinyitotta
-Jéé varázsló!!-mondtam csak úgy
-Az - mondta Dolly- Will amugy te hogy tudsz ennyi hülyeséget mondani?- mosolygott rám
- Így születtem ! tudod genetika... montam válasznak
- áá értem !- mondta Dolly majd megindult hogy bemenjen a házba
-Várj!-mondtam és megfogtam a kezét- Engedd hogy befejezzem a küldetést!
- Milyen küldetést?-nézett rám furán
- Hát a "haza szállítani Dolly Higgins-t" küldetést! még nem vagy teljesen benn a házban.. lécci had vigyelek be!!- néztem rá
- Hát oké ha ez téged boldoggá tesz !- vonta meg a vállát Dolly
- OKÉÉ!!- azzal oda mentem hozzá és az ölembe vettem majd bevittem a házba.
 - Na most már le tehetsz -mondta amikor beléptünk a házba.
Azzal letettem és csak ott álltam
-Szép a házatok!-mondtam végül
-Köszi!-mondta Dolly és megindult a nappali fel majd ledőlt egy kanapéra.
- Nagyon fáj még a lábad ?-mentem oda hozzá
- Már egy picikét jobb- villantott egy gyönyörű mosolyt
-Akkor jó !- ültem le mellé a kanapéra és megsimogattam a lábát...Dolly nagyon szép lány szerintem...

*Dolly Higgins szemszöge*
Kicsit meglepődtem hogy Will itt simogatja a lábam..
- Őm kérsz valamit inni?-kérdeztem és felálltam
-Aha!-mondta és ő is felállt.
- Cola víz vagy narancslé? - kérdeztem és közben elindultam a konyha felé de Will is jött utánam .. ez már nagyon fura volt..
- Nekem mind1 amit te iszol az jó lesz!-mosolygott rám és beállt a konyhapult mögé.
- Oké akkor Cola.-mondtam majd kivettem a hűtőből a Colát és a szekrényből 2 poharat  és oda mentem Willhez vele
-Tessék!-raktam le elé a poharat és teleöntöttem Colával.
- Köszíke !-mondta Will majd elkezdte inni.
Magamnak is öntöttem majd én is elkezdtem szürcsölgetni.Hirtelen kopogást hallottunk  én meg szépen elindultam az ajtó felé, hogy kinyissam.De sikeresen megbotlottam és pofára estem az ajtó előtt.Will egyből futott oda hozzám és oda térdelt mellém de akkora volt benne a lendület hogy véletlenül rám dőlt.
Az ajtó meg amugy nem volt becsukva és az a valaki aki kintről kopogott kinyitotta az ajtót.. gondolom hallotta a nagy zajt... kinyílt az ajtó és Niall állt mögötte. Annyira lihegett hogy én azt hittem mindjárt megfullad. Csak az volt a ciki hogy én + Will még mindig egymáson feküdtünk.. elég félre érhetők lehettünk mert ahogy Niall összeszedte magát és megpillantott minket elég furin nézett ránk..
- Hát ti meg?- nézett végig minket- Will te mért fekszel Dolly-n? Úgye nem akartad bántani!!??- jött felénk Niall idegesen és szó szerint belemarkolt Will pulcsijába és lerántotta rólam és neki dobta a falnak. Will ott feküdt négykézláb a fal előtt pár másod percig de ő se hagyta magát hanem felállt és ment Niall felé.
-Igen te barom arcú??! - mondta Will
És már neki akartak egymásnak esni....